A felnőtt- és gyerekkori idegrendszeri betegségek gyógyításának hatékonyabbá tételét szolgálja a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium.

A gyermekkori stroke, bár ritka betegség, napjainkban is egyike azon gyermekneurológiai sürgősségi állapotoknak, amelyet a focalis neurológiai deficit tünetekkel akutan vizsgálatra kerülő gyermekek 10–25%-ánál diagnosztizálnak.

Az állatok jelenléte és a velük való interakció oldja a feszültséget, csökkenti a stresszt, és pozitív hatást gyakorol a mentális egészségre.

A gyermekneurológia területén az epilepsziás megbetegedések és azok differenciáldiagnosztikai problémája a leggyakoribb kihívás. A gyermekkori epilepszia gyakorisága 1%, a fiatalon induló rohamok hátterében gyakran perinatalis sérülés vagy agyi fejlődési rendellenesség áll.

Az agyi érkatasztrófák túlnyomó többségét az ischaemiás stroke teszi ki. Noha az ictalisan kialakuló neurológiai tünetek hátterében döntően keringészavar (ischaemia vagy vérzés) áll, az esetek egy részében más kóroki folyamat véleményezhető.

Az elhízottak nem betegségként tekintenek az állapotukra, így nem is fordulnak orvoshoz; és bár ez a populáció rendkívül heterogén, kezelésükre jellemzően meglehetősen homogén módszereket alkalmaznak – hangzott el az elhízás világnapja alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen.

A gyógyszeres terápia sikertelensége esetén, ha a beteg fokális epilepsziában szenved, el kell indítani az epilepszia sebészeti kivizsgálását.

A PharmaOnline szerint a metformin agyszöveteket regeneráló hatását figyelték meg, ám ez a hatás kizárólag nőstény egereknél jelentkezett.

Még ebben az évben megtörténik a minimumfeltételek revíziója, az Emberi Erőforrások Minisztériumában pedig az egészségfejlesztési irodákat koordináló egység alakul, ezzel is támogatva az alapellátás prevenciós munkáját, és az ott dolgozók feladatainak összehangolását.

Az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett a kormányzat a népegészségügy fejlesztésére, mégis úgy tűnik, ez a terület örökös újrakezdésre ítéltetett.